A scalbln () függvény a C ++ - ban két argumentumot vesz fel: x és n, valamint az FLT_RADIX által az n hatványra emelt x-et.
Egyszerűbben fogalmazva: a scalbln () függvény az x szorzatát adja vissza, és FLT_RADIX
az n hatványra emeli.
FLT_RADIX
az exponens reprezentáció radix (egész bázis) értéke.
A függvény a fejlécfájlban van meghatározva. Ezenkívül használnia kell a fejlécfájlt is FLT_RADIX
.
scalbln (x, n) = x * FLT_RADIXn
scalbln () prototípus (C ++ 11 szabvány szerint)
kettős scalbln (dupla x, hosszú int n); float scalbln (float x, long int n); hosszú kettős scalbln (hosszú kettős x, hosszú int n); kettős scalbln (T x, hosszú int n); // Itt T egy integrált típus
Ez megegyezik a scalbn () függvénnyel, azzal a különbséggel, hogy long int
második paraméterként veszi fel.
scalbln () Paraméterek
A scalbln () két argumentumot tartalmaz:
- x - A szignifikancia értéke.
- n - a kitevő értéke
FLT_RADIX
.
scalbln () Visszatérési érték
A scalbln () függvény visszatér .x * FLT_RADIXn
Ha az eredmény nagysága túl nagy ahhoz, hogy a visszatérési típus értékével ábrázolják, a függvény HUGE_VAL
a megfelelő előjellel tér vissza .
Példa: Hogyan működik a scalbln ()?
#include #include #include using namespace std; int main () ( long int n = 133; double x = 3.056, result; result = scalbln (x, n); cout << x << " * " << FLT_RADIX << "^" << n << " = " << result << endl; return 0; )
A program futtatásakor a kimenet a következő lesz:
3,056 * 2 133 = 3,32769e + 40