Általános képlet
=INDEX(matrix,MATCH(impact,range1,0),MATCH(certainty,range2,0))
Összegzés
Egy egyszerű kockázati mátrix felállításához használhatja az INDEX és a MATCH alapú képletet. A bemutatott példában a J7 képlete a következő:
=INDEX(C5:G9,MATCH(impact,B5:B9,0),MATCH(certainty,C4:G4,0))
Ahol az "ütés" a J6 megnevezett tartomány, és a "bizonyosság" a megnevezett J5 tartomány
Kontextus
A kockázatértékeléshez kockázati mátrixot használnak. Az egyik tengely az adott kockázat valószínűségének, a másik tengely a következmény vagy súlyosság hozzárendelésére szolgál. A kockázati mátrix hasznos lehet egy adott esemény, döntés vagy kockázat lehetséges hatásainak rangsorolásához.
A bemutatott példában a mátrixon belüli értékek a bizonyosság és az ütés szorzatának az eredménye, egy 5 pontos skálán. Ez pusztán tetszőleges számítás, amely a táblázat minden cellájának egyedi értéket ad.
Magyarázat
Lényegében az INDEX függvényt használjuk az adott sor vagy oszlop számának lekérdezéséhez, így:
=INDEX(C5:G9,row,column)
A C5: C9 tartomány határozza meg a mátrixértékeket. Marad az, hogy kitaláljuk a helyes sor- és oszlopszámokat, ehhez pedig a MATCH függvényt használjuk. Az INDEX (a hatás) sorszámának megszerzéséhez a következőket használjuk:
MATCH(impact,B5:B9,0)
Az INDEX (a hatás) oszlopszámának megszerzéséhez a következőket használjuk:
MATCH(certainty,C4:G4,0)
Mindkét esetben a MATCH van beállítva, hogy pontos mérkőzést hajtson végre. Ha a bizonyosság "lehetséges" és a hatás "fő", a MATCH a sorok és oszlopok számát a következőképpen számítja ki:
=INDEX(C5:G9,4,3)
Az INDEX függvény ezután visszaadja az értéket a negyedik sorban és a harmadik oszlopban, 12.
Az INDEX és a MATCH használatának részletesebb magyarázatát lásd ebben a cikkben.
