Ebben az oktatóanyagban példák segítségével megismerhetjük a C ++ változatban szereplő változókat, literálokat és állandókat.
C ++ változók
A programozás során a változó az adatok tárolására szolgáló tároló (tároló terület).
A tárolási terület megjelöléséhez minden változónak egyedi nevet (azonosítót) kell adni. Például,
int age = 14;
Itt az age az intadattípus változója, ehhez rendeltünk egy egész 14 értéket.
Megjegyzés: Az intadattípus azt sugallja, hogy a változó csak egész számokat tartalmazhat. Hasonlóképpen használhatjuk az doubleadattípust is, ha tizedeseket és exponenciálisokat kell tárolnunk.
A következő oktatóanyagban részletesen megismerjük az összes adattípust.
A változó értéke lehet változtatni, ezért neve változó .
int age = 14; // age is 14 age = 17; // age is 17
A változó elnevezésének szabályai
- A változó neve csak ábécét, számot és aláhúzást tartalmazhat
_. - A változó neve nem kezdődhet számmal.
- A változó nevek nem kezdődhetnek nagybetűvel.
- A változó neve nem lehet kulcsszó. Például
integy olyan kulcsszó, amelyet egész számok jelölésére használunk. - A változó neve aláhúzással kezdődhet. Ez azonban nem számít jó gyakorlatnak.
Megjegyzés: Meg kell próbálnunk értelmes neveket adni a változóknak. Például az first_name jobb változónév, mint az fn.
C ++ literálok
A literálok a rögzített értékek ábrázolásához használt adatok. Közvetlenül a kódban használhatók. Például: 1, 2.5, 'c'stb
Itt 1, 2.5és 'c'konstansok. Miért? Nem rendelhet más értékeket ezekhez a kifejezésekhez.
Itt van egy lista a C ++ programozás különböző literáljairól.
1. Egész számok
Az egész szám egy numerikus literál (számokkal társítva), töredék vagy exponenciális rész nélkül. A C programozásban háromféle egész literál van:
- tizedes (10. alap)
- oktális (8. alap)
- hexadecimális (16. alap)
Például:
Tizedes: 0, -9, 22 stb. Oktál: 021, 077, 033 stb. Hexadecimális: 0x7f, 0x2a, 0x521 stb.
A C ++ programozásban az oktális a-val kezdődik, a 0hexadecimális pedig a-val kezdődik 0x.
2. Lebegőpontos irodalmak
A lebegőpontos literál olyan numerikus literál, amelynek vagy tört, vagy kitevő alakja van. Például:
-2.0
0.0000234
-0.22E-5
Jegyzet: E-5 = 10-5
3. Karakterek
A karakter literál úgy jön létre, hogy egyetlen karaktert idézőjelek közé tesz. Például: 'a', 'm', 'F', '2', ')'stb
4. Menekülési szekvenciák
Néha olyan karaktereket kell használni, amelyek nem írhatók be, vagy különleges jelentéssel bírnak a C ++ programozásban. Például újsor (enter), fül, kérdőjel stb.
E karakterek használatához menekülési szekvenciákat használnak.
| Menekülési szekvenciák | Karakterek |
|---|---|
| Backspace |
f | Formatáp |
| Új sor |
| Visszatérés |
| Vízszintes fül |
v | Függőleges fül |
\ | Visszavágás |
\' | Egyetlen idézőjel |
" | Dupla idézőjel |
? | Kérdőjel |
| Null karakter |
5. Vonós literálok
A karakterlánc egy karaktersorozat kettős idézőjelbe foglalva. Például:
"good" | húrállandó |
"" | null string konstans |
" " | karakterlánc konstans hat szóköz |
"x" | karakterlánc konstans |
"Earth is round" | stringet nyomtat új vonallal |
A húrokról részletesen a C ++ karakterlánc-oktatóanyagban tájékozódunk.
C ++ konstansok
A C ++ - ban olyan változókat hozhatunk létre, amelyek értéke nem változtatható meg. Ehhez a constkulcsszót használjuk . Íme egy példa:
const int LIGHT_SPEED = 299792458; LIGHT_SPEED = 2500 // Error! LIGHT_SPEED is a constant.
Itt a kulcsszót használtuk constegy állandó névre LIGHT_SPEED. Ha megpróbáljuk megváltoztatni a (z) értékét LIGHT_SPEED, hibát kapunk.
A #definepreprocesszor direktíva segítségével állandó is létrehozható . A C ++ Macros oktatóanyagban részletesen megismerjük.
