Ebben a programban megtanulja ellenőrizni, hogy az ábécé magánhangzó vagy mássalhangzó, ha… másként és mikor állítja Kotlinban.
1. példa: Ellenőrizze, hogy az ábécé magánhangzó vagy mássalhangzó, ha… else utasítással
fun main(args: Array) ( val ch = 'i' val vowelConsonant = if (ch == 'a' || ch == 'e' || ch == 'i' || ch == 'o' || ch == 'u') "vowel" else "consonant" println("$ch is $vowelConsonant") )
A program futtatásakor a kimenet a következő lesz:
én magánhangzó vagyok
A fenti programban 'i'egy char változóban van tárolva. A Java-ban kettős idézőjeleket használ (" ")a karakterláncokhoz, és egyetlen idézőjelet (' ')a karakterekhez.
Most, hogy ellenőrizze, hogy ch magánhangzó vagy nem, akkor ellenőrizze ha ch bármelyike: ('a', 'e', 'i', 'o', 'u'). A Java-val ellentétben ez if… elsekifejezés használatával történik , szemben az if… else utasítással.
Ha az ábécé valamelyik magánhangzó, akkor a "vowel"karakterlánc visszatér. Egyébként a "consonant"karakterlánc visszatér.
A magánhangzót vagy mássalhangzót is ellenőrizhetjük a Kotlin-i mikor utasítással.
2. példa: Ellenőrizze, hogy az ábécé magánhangzó vagy mássalhangzó, a
fun main(args: Array) ( val ch = 'z' when(ch) ( 'a', 'e', 'i', 'o', 'u' -> println("$ch is vowel") else -> println("$ch is consonant") ) )
A program futtatásakor a kimenet a következő lesz:
z mássalhangzó
A fenti programban a hosszú iffeltétel helyett egy whenutasítással helyettesítjük . whenhasonló switch casea Java-hoz.
De nem csak állítás, whenhanem kifejezés is, azaz visszatérhetünk és tárolhatunk értéket az whenutasításból.
Tehát a programban, amikor ch bármelyik esete ('a', 'e', 'i', 'o', 'u'):, magánhangzót nyomtatunk. Egyébként elseegy részt végrehajtunk, és mássalhangzót nyomtatunk a képernyőre.
Itt a megfelelő Java-kód: Ellenőrizze, hogy az ábécé magánhangzó-e vagy mássalhangzó-e a Java-ban
